Az Új Ember. Mattis Teutsch János újjászületett képei.
2013. december. 04. - 2014. január. 11.
Korábban eltűntnek hitt Mattis Teutsch János festmények kerültek elő a művész kései alkotásai alól.
Hét darab, eddig a művész hagyatékában őrzött (részben a MissionArt Galériában már kiállított) kései Mattis Teutsch festményről derült ki, hogy korábbi, az 1920-as évek végén festett képek rejtőznek az 1950 körül festett, gyengébb kvalitású képek alatt. Valószínűleg anyagi okai lehettek, hogy a korábban több kiállításon is bemutatott nagyméretű, fontos festményeit egyszerűen átfestette alkotójuk.
Másfél évvel ezelőtt, az egyik nagyméretű, majd kétméteres vászon alaposabb vizsgálatakor tűnt fel a galéria szakembereinek, hogy furcsa, oda nem illő motívumok sejlenek fel a kép hátterében. A képről, majd a többi műről készített röntgen felvételek egyértelműen kimutatták, hogy a felső festékréteg alatt azok a művek rejtőznek, amelyekről eddig azt hitték, hogy valamikor megsemmisültek. 1930-ban, a brassói Redut kiállítóteremben készültek azok az archív, fekete-fehér felvételek, amelyeken jól felismerhetőek a most megtalált képek. A felfedezés azért nagyon jelentős, mert az ott kiállított művek későbbi sorsáról eddig semmi nem volt tudható. Az átfestett művek a művész egyik legjelentősebb alkotói periódusában készültek. Mattis Teusch ebben az időben írta meg a később Potsdamban, 1931-ben kiadott, Kunstideolgie című könyvét, amelyben hitet tesz egy újfajta művészetfelfogás mellett. A síkszerű, színes, geometrikus elemekből épített kompozíciók, melyeken kiemelt szerep jut az emberi alaknak is, párhuzamban állnak a magyar és az európai művészet progresszív vonulataival. Amíg Mattis Teutsch korai műveit Kandinszkij képeivel állítják párhuzamba, e művei a holland De Stijl csoport esztétikájával, Malevics és El Liszickij szuprematista konstrukcióival, itthon pedig Kassák és Bortnyik ez időben készült műveivel rokoníthatók.
A kései, ötvenes években készült festmények így egy szerencsés, mesebeli átalakuláson estek át, mondhatni újjászülettek, és ezzel párhuzamosan a művek értéke is többszörösére emelkedett. Mattis Teutsch János az egyik legdrágább magyar festő, jelentősebb művei 10-15, főművei több tízmillió Forintot érnek.
A megtalált hét festmény feltárása, tisztítása és restaurálása több mint egy évet vett igénybe. December 4-én 18 órakor öt elkészült művet bemutató kiállítás nyílik a MissionArt Galériában Budapesten, alig pár nappal azután, hogy Párizsban bezárt egy nagysikerű Mattis Teutsch kiállítás. Ez utóbbi a Musée d’ Orsay-ban rendezett Allegro Barbaro, Bartók és a magyar modernizmus művészete című kiállítás kísérő rendezvényeként jött létre.
A képekről és a restaurálás menetéről bővebben olvashat a Műértő decemberi számában.
E korszak műveiről Steven Mansbach írt egy alapos tanulmányt a 2001-ben megjelent katalógusunkban, itt olvasható.