Transition

Valami furcsa földöntúliság lengi be Horvát Helén Sára műveit, lapjait nézve mintha egy ezoterikus világba csöppennénk. Figuráit gyakran köríti egy-egy aura szerű mező, melyek aztán néha össze is érnek egymással, közös szellem-testet hozva létre. A testek azonban sosem tűnnek valóságosnak, örökösen egy köztes létben élnek, ég és föld között. HHS mintha az általa látott, vagy elképzelt lelkeket akarná felöltöztetni, hogy a láthatatlan így válhasson láthatóvá. Amikor birtokba vesz és átalakít rég elkészült képeket, legyenek azok orthodox templomok freskói, vagy középkori táblaképek részletei, egy új teret hoz lére ebből a teremtett kettősségből, hogy a korábbi mű reprodukált valósága egy merőben új értelmet kapjon. Legutóbbi sorozatán Frida Kahlo képeslapon kiadott portréfotóit szellemíti át rajzolt és applikált eszközökkel, mintha a régi, barokk zárdamunkákhoz hasonló, a felajánlás, a devóció egykori gyakorlatát felidéző, modernkori szentképeket készítene.

Kishonthy Zsolt írása Horvát Helén Sára művészetéről (Balkon, 2005. 07)

Sebők György felvétele a megnyitóról.